Levente, Csanád, Csenge

 - na és a lomb. Mostanra a ház tövében díszlő végzetfa is elköszönt nyári díszétől.Így ma reggel valami furcsa zöldet vettem észre alatta. Először a kocsi jégkaparójára gondoltam - az is a homályba veszett... - de közelebb lépve...A Csengétől maradt Fisher…

Csütörtökön már egész könnyen elváltunk. Reggel még mondja, hogy Sírok ám! (van, hogy mosolyogva... - szóval csak engem húzol vele?! Na megállj!), és rá is kezdi a csoportszoba ajtajában, de már ott is az óvó / dadus néni, kézen fogja, üdvözli, és már viszi is - nincs rá…

Mióta újra jár...Bennem is szépen letisztult a kép. Onnan hozza a nemkívánatos dolgokat: ütés, raccsolás (szépen, tisztán beszélt, mikor elkezdte, még meg is jegyeztük magunkban, hogy nyoma sincs a régi ejtési hibáinak, egyedül egy minimális pöszeség maradt még...)...Itthon…

Ma volt az első overállos, bundás cipős nap (tegnap apával maradtam, míg anyáék az oviba mentek, később meg elég volt a dzseki).Két napja pedig az első fagy... nyomasztóan későn.Szóval anya először a rajta lévő egérkékre próbálta irányítani a figyelmemet - nem túl nagy…

Hogy is felejthettem el, hogy ez a megoldás?!Hiszen már annyiszor bejött. és mindannyiszor beigazolódott: a neheztelés tárgya életkori sajátosság.Az Anna is pont olyan volt, úgy viselkedett, mint a Csenge. Okos, ügyes, segítőkész, ÉS szeretlen, nyafogó, dacoskodó,…

Jól elcsúszott. A Csanuka a mamánál töltötte a délelőttöt (mi a krumplit fejeztük be), és hazafelé elaludt az autóban. Először még hittem, hogy felkel, elő is készítettem a szép ruhácskáját, aztán egyre oszlott a remény, végül bepakoltam mindent a kocsiba, és elmentünk…

Persze kendőben. (és persze, hogy otthon maradtak a felfújni való lufik...)Az utolsó vásár az évben. Volt is nagy sokadalom, de az előzőekből okulva már kerülő úton mentünk - és milyen jól tettük!A szokásos kürtöskalács után diós kosárkának való sütőformákat kerestem…

 És egy kis őszi kert, a gerlepárunkkal, akik a fenyőt lakják, a második laska terméssel, és apa büszkeségével, a télálló banánnal (és a sebtében lerakott gépekkel, hol van már a keresztelői rend...):Ami annak idején a másfél éves Csengének a kicsi babák, az a…

A Baluval tört meg a jég, még a nyáron.De mindig féllt, hogy elindul, még akkor is, amikor velem ült bent, nem nyúlhattam én sem semmihez, nehogy elinduljon. Egyszer beült már apával, hogy kiáll vele az udvarból, de mikor elindította, rögtön sírt, és ki is szállt.A…

és társai... Hogy az ovi teszi-e, vagy a kor, amiben épp jár - ki tudja?Édes, imádnivaló, segítőkész (sőt!), kedves, jószívű kis tündér, és még sorolhatnám - ÉS dacos, engedetlen, szófogadatlan, lökdösődő, ütögető, rondákat mondó, hisztiző, nyafogó...A mama már azt…

Simán kiütötte a nyeregből az elmúlás-félelmet.Most az a legnagyobb aggodalma, hogy a Télapó/Jézuska/angyalkák látják-e, ha rosszat tesz, és hoznak-e azért ajándékot?Elővettük a Száncsengőt és a többi ünnepváró könyvet is (nekem is nagyon tetszenek!), azokat is…

Ismét felfedeztük magunknak Halász Juditot (anya az elsőket a keresztanyjától kapta, mikor ő is kicsi volt).Előszedtük a Zitától kapott Halász Judit albumot: Minden felnőtt volt egyszer gyerek - mert anya olvasta a próbababáknál, hogy a 6. dal az, amit a Kati is mindig énekelt…

A Zita azt mondta, bár az övé is így tenne! Én nem szeretem annyira, mert ha nem veszem fel, mikor ő akarja, továbbra is nemes egyszerűeséggel lefekszik a lábam elé. Teljesen mindegy, hogy sár van, boltban vagyunk, vizes a fű, maszatos a konyhakő, már látom is a mozdulatot, ahogy…

Egy újabb játék, aminek most nekiveselkedek - a többi csak fejben maradt.De, hogy hogyan linkeljem ki a többieket....?! Már rég szeretném, oldalra, ahogy másnál látom, de sosincs bennem annyi erő, hogy átolvassam a blog-kezelőt....Szóval a Daniáéktól kaptuk (meg kellene jelennie a…

Bár jó játék, és szereti is, de a Csanukával alig nézünk tükörbe. Mind magasan van, egész alakos nincs, és emiatt nem is szokott eszünkbe jutni, esetleg a fürdőszobában, amikor felveszem türcsibe bugyolálva (vagy samponosan, imádja!). De hosszabb időt sosem töltünk vele.Talán…

A Csengécske egy ideje kérdezgeti, hogy melyik boltban (Lidl) voltak a zászlók? Azt gondoltam, csak az emlékeit szeretné pontosítani.Tegnap este azonban minden kiderült. Azt mondta, nagyon rosszat álmodott. Azt, hogy a bácsi, aki kiteszi a kislányokat az utcára (jaj, jó mélyen…

A kis Csanuka végig a kocsiban aluszikált. Pedig majdnem elaludt úgy, mint csütörtökön, de épp telefont kaptunk, a Pötyi is ugatni kezdett, így aztán hamar elreppent az álom...Pont végeztem mindennel, mikor a Zita szólt, hogy készen vannak. A Lara (olyan édes, mindig nyújtja felém…

Mostanában úgy tűnt, kicsit mumus lett - nem, nem próbálkozik, mindig készül, el is megyünk, de itthon azért mondogatja (hol szívszorítóan, hol csak úgy), hogy nem akar menni, és ottaludni pedig végképp nem szeretne.Pénteken annyira mondta - a csütörtöki előzmény után én is…

A keresztanyámék néztek be hozzánk, útban Harkány felé.Ez nagyon nagy dolog, mert hosszú évek óta nem találkoztunk, csak neten tartjuk a kapcsolatot (idő, idő, idő...).Végül mindent sikerült összehoznom, még a konyhára is átvittem az árut, szódát is hoztam, apának is…

(mostanában elfelejtek publikálni, pedig már mikor megírtam...) Csütörtökön nagyon nehezen ment oviba - minduntalan ott akart lenni a krumpliszedésnél (a vendégeket már nem is mondtam neki, mert akkor végképp elrontom a napját). Reggel nagyon kellett sietnem, és késében is…

A Tomiék voltak, még október 30-án, persze nem szóltak előre, és így nem tudtam készülni...A Csenge egy maxi Kindert kapott tűlök, 40 db-os, mindegyik karácsonyi csomagolással, Bambi, Télapó, nyuszik, stb., nagyon tetszik neki! Esténként beoson a spájzba, zörög, majd idekint ezt…

Nem tetszik ez nekem. Jó, jó, de mégis november van...Szóval maradt az őszi szerelés: reggel könnyű dzseki, napközben vékony pulcsi, vagy csak egy hosszú ujjú kombidressz. Sapka alig-alig.A Csenge-féle oviba menetel sem változott: fél óra, mire itthon felöltözünk, fél óra, mire…

 Polcz Alaine: Meghalok én is? A halál és a gyerek:   Az alábbi levélben Polcz Alaine megszólítja a felnőtteket, elmondja, milyen volt a régebbi korok társadalmának halálhoz való viszonya, és milyen a ma élő ember haláltudata, mi a véleménye a fogyasztói társadalom…

Hm, anya  a babaklubban (mellesleg nagyon jó volt, ennyit talán még sosem nevettünk) is felvetette a kérdést, de ott még mindenkinek kicsije van, tehát passz.A Csenge viszont nem hagyta el - senki mást nem kérdez, úgy tűnik  látja, hogy ebben anya elég kompetens, és csak őt…

Míg a mama a Györgyivel felvitte a virágokat Bölcskén, a temetőbe, a Csenge a Szilvivel maradt. Épp tízóraiztak, mikor anya bement érte, eleinte nem akart jönni (de tudom, utólag nagyon bánta volna)de aztán meggondolta magát (a Meki is benne volt, meg gyertyát is akart gyújtani),…