Levente, Csanád, Csenge

Repül az idő... A papám pedig tegnap ünnepelte a nevenapját, ezúton is sok puszit küldünk neki!Azt gondoltam, nem írok már összefoglalókat egy éves kor fölött, de annyi új dolog történik, hónapról-hónapra, hogy egyelőre nem mondok le róla. Milliónyi fejleményről kellene…

Az egész ovis csoport itt volt! Még a szülőin vetették fel az óvó nénik, hogy ha valaki érdekes dolgot tudna mutatni, szívesen elmennek, megnézik, mert jól jön minden, ami kicsit kitágítja a világot, megszínesíti a hétköznapokat. Na, ekkor gondoltunk a trambulinra - nem is igaz,…

Nagyon belejött, mintha mindig az lett volna. Az oviban is dicsérik, ügyes, önálló, jól beilleszkedett, hamar megtalálta a helyét a csoportban, szófogadó, mondókákban, közös játékokban örömmel vesz részt, figyelmes... Olyan büszke vagyok rá!És már komoly társasági életet…

A Csengének nem mondtuk el - mindig ott akar lenni, ha elmegyünk valahova, dehát az oviból már nem lehet csak úgy (illetve lehetne, de anya nem akarja, hogy úgy érezze, az csak egy hely, ahol azért van, mert épp nincs más). Egyébként is olyan örömmel megy, reggel háromnegyed 8…

Én ugyanis legszivesebben jól lelassítanám az időt! Dehát tudom, nem úgy van az...Szóval a kis Csanád tegnap már 6 kockából (fa ezt jobban szeretem - ők is -, mert figyelni kell, hogy hogyan helyezzük egymásra, hogy le ne csússzanak, nem úgy, mint az egymásba nyomhatóknál)…

Hű, nagyon jó volt! Anya végig kendőben vitt a csípőjén, és végre nem szakadt le a karja! Mióta ráérzett erre a kötésre, ismét állandó kísérő lett a kendő. Vásároláshoz, nézelődéshez, vagy csak ha hosszabb út után kicsit fáradtabbnak lát, és nincs kedvem a…

Most, hogy csak hétfőn megy majd ismét oviba, megint olyan minden, mint rég. Eltekintve a Csenge oviból hozott nyelvöltögetésétől (szerencsére ritkán teszi), és a hebehurgya (de édes) bla-bla-lázástól.Bent is jókat játszunk, bújócskázunk, tegnap pedig olyan jót hancúroztunk…

Bizony furcsa ez a sok ruha - de már megbékéltem velük. Bár még gyakran esek-kelek, mert ennyi hacukában nem is látom, hogy hova lépek...Egészen jól belejöttem, hogy az udvaron csizma / cipő, kabát vagy mellény, overállnaci, sapka, kapucni. Na, ez utóbbit még most is nehezen…

Mindig ez az Örkény egyperces jut eszembe, amikor elkezdődik a fűtési szezon (ami nem ilyenkor szokott kezdődni, már egy hete fűtünk...).A kis Csanád miatt újra visszakerült a biztonsági rács a kályha előtti boltívhez. Éppen a begyújtás előtti napokban (milyen kis előrelátó!)…

Hmm, ezt már rég beírtam, csak elfelejtettem megjeleníteni... Mit is vigyünk? A Vali már megvette a közös ajándékot, de kellene valami személyes. Na, az idő jó elszaladt, úgyhogy palacsintatorta lett belőle. De próbáltuk feldobni, és a Csenge választására begyakoroltuk az…

Anya két napja bevetette az Oscillococinumot is - bár én csak pár golyócskát kaptam, a Csenge meg felet, és anya egy egész adagot osztott be magának - és bizony hatott!Emelett illatozunk a balzsamtól (Kinder és Baby Luuf), és már alig kell fújni / szívni az orrunkat. Bár, ha nekem…

Az én mamám (na jó, a Csengéé is, meg a Szilvié, Bencéé, Adrié, Tamásé) ma ünnepli a 71. születésnapját. Ebből az alkalomból kívánjuk, hogy az Isten éltesse még nekünk végeláthatatlanul hosszú ideig!

Hogy milyen is lesz a világ, majd egyszer...A tanulmányaink során gyakran került elő ez a kérdés - nem túl jó kilátásokkal...Ezért is vonakodtam megnézni az Al Gore filmet. Nem csalódtam, a Kellemetlen igazság több, mint amit el tudok viselni...Pedig nagyon szeretnénk sokat tenni a…

Csütörtök óta  tart, a Csengécske sem jár oviba (olyan édes volt, először sírt, hogy mindenképpen menni akar!), mindketten egyszerre lettek betegek - ez nagyon jó, mert egyszerre is gyógyulnak! És nem húzódik hetekig az orrdugulásos időszak (először az egyik, majd a másik),…

Szépen belerázódott az ovis hétköznapokba. Már magától kel, fél 8 körül, és sietünk is, mert így beérünk az ovis tornára, amit nagyon szeret. Itthon pedig nem győzi mutatni, hogy mi mindent csináltak: lábujjakkal megfogták a zoknijukat, és a fejük fölé kellett ejteni,…

 Szombaton itthon töltöttük a délelőttöt, jobbára a hinta és a homokozók körül. A Csengécske olvasgatott egy kicsit a Forrai-féle (enyém volt) mondókáskönyvből (ez úgy zajlik, hogy lapozgat, és a képek alapján próbálja felidézni, hogy mi tartozik oda, és énekli). A…

 Hihetetlen, hogy elrepült a hét! Reggel ismét Mónika, a többiek éppen kezet mosni igyekeztek a mosdóba (a Lepkések vonatozva jönnek-mennek a távolabbi mosdóig, olyan édesek), szépen elköszöntünk. Amikor a Csanáddal érkezünk, mindig kiszaladnak a gyerekek (persze, mert ő…

 Milyen furcsa, azt hittem mindenre emlékezni fogok, s máris összefolynak a napok, pedig alig egy hét távlatából írom. Reggel a Mónika óvó néni volt (őt nem annyira szereti, kedves, mosolygós, de nem Vali), el is pityeredett (de nem sírt) egy kicsit, mikor elköszöntem, hogy ne…

 Reggel a Vali volt – szuper! Gyöngyöt fűztek éppen, a csöpp Csanád pedig még aludt, mikor elindultunk. Aki éhes volt, az ehetett, meg volt terítve, de aki nem akart, az játszhatott – pont ez kell az én kis Nyulacskámnak! Leült gyöngyöt fűzni (kis noszogatásra), és…

 Nem akartam ismét fáradtan vinni, így 8 körül keltettem, de mire mindennel elkészültünk (reggeliztünk, felöltöztünk), és odaértünk, már az udvaron játszottak (negyed 10 körül) – éppen a friss homokot „kellett” belapátolni, behordani a homokozóba, mert a…

 Az előző esti fürdésnél (végül azt is sikerült elérni, hogy mindenki hajat mosson…) még figyelmeztetett, hogy mindenképpen keltsem fel reggel, nehogy elkéssünk az oviból. Az órát is be kellett állítani, mint a Pöttyös Panni nagymamájának. Összekészítettünk…

Ó, sok változást hozott ez a hónap. Egyre okosabb (anya mindig csak ámul) és ügyesebb vagyok.A legfontosabb: ELINDULTAM!És már szaladni is tudok, sőt, gyakorta viszek magammal nagyobb tárgyakat (labda, vödör, különböző edények) is - bár ezekkel még néha el szoktam esni. Mostmár…

 Tehát ott is alszik… (ó, milyen keveset lehetek majd vele!). Örülnöm kellene, hiszen ez azt jelenti, jól csináltam. Jól tettem, hogy folyton felvettem, ha valami bántotta, hogy sosem hagytam sírni, hogy majd’ három évig szoptattam, hogy mindig odafigyeltem, és az ő…

 Már bőven a finisben (augusztus 30.) zajlott – a Misiéknek éppen a konyha felújítása volt soron, még iskolakezdés előtt át kellett adniuk – de szerencsére mindenki eljött. A gyerekek a Bencével cicáztak, meg trakiztak (ő ült elől és vitte a Csengét, meg a…

 A kezdés időpontja bizonytalan volt, a felújítási munkák miatt (a Csenge csoportja – Katica, amit úgy szeret! – mellé egy kis külön WC és mosdó készült, csak nekik, és az egész ovi megszépült). A hétfői babklubban még az Áron anyukája (éppen fél év van…