Hmm, ezt már rég beírtam, csak elfelejtettem megjeleníteni...
Mit is vigyünk? A Vali már megvette a közös ajándékot, de kellene valami személyes. Na, az idő jó elszaladt, úgyhogy palacsintatorta lett belőle. De próbáltuk feldobni, és a Csenge választására begyakoroltuk az Ég a gyertya ég, című dalocskát. Úgy volt, hogy én is tartom a kezecskémet, és leggugolok velük. De mindig korábban guggoltam, úgyhogy jókat nevetgéltünk közben - ők engem, én meg azt, hogy ők nevetnek. Anya meg is fogta ezzel a Csengét, és kérte, hogy míg a palacsintákat süti, gyakorolgassa velrm, és tanítgasson, hogy időben guggoljak le. A Csengécske pedig lelkesen neki is állt. Később persze sok más dolgot is tettünk - pl. fogócskáztunk, sétálgattunk a lakásban (ez úgy zajlik, hogy megfogom a Csenge kezét, és megyek utána mosolyogva, mint aki nagyon fontos ügy résztvevője lehet - anya szíve meg mindig csordultig lesz a látvánnyal, ahogy a nagyocska nyújtja a kis kezét, és a csöpp ott totyog mögötte boldogan...). A Csengécske közben még kenni is segített, és ilyenkor mindannyian ottragadtunk, és közösen gyakoroltuk a dalocskát.
Végül a Györgyiékkel együtt érkeztünk, és nagyon sírós kedvem lett a hirtelen tömegtől (amúgy már este fél hét körül járt, és fáradt voltam), míg anya segített a mamának pakolni, a Györgyi, a Misi és a Szilvi meg a Bence is próbáltak jobb kedvre deríteni, de hasztalan. Mikor már anya karjában voltam, a Csengécske egyszer csak elkezdte a dalt (magától, mindenki előtt!), felnyújtotta a mutatóujjait, és ringatózott - de nekem nem volt kedvem, csak figyeltem. A közös fotóhoz sem fűlött a fogam, a Csenge meg minduntalan az el nem alvó gyertyát fújogatta. De a vacsin már én is feloldódtam (na, a Csenge meg még jobban...), és vígan kéregettem a husit a Misitől (a palacsintával is megkínált, de az rövid úton a kövön végezte - hiába, ha husi is van!). És később, mikor elmentek, és a Valiékat vártuk (alig 5 perccel kerülték csak el egymást), a Nyussz újra előadta a dalt - és ezúttal én is csatlakoztam - persze megint korán guggoltam le...
És a Csenge magától elköszönt a Valiéktól, mikor már a kocsiban ültünk! Hangosan azt mondta: - Sziasztok! Ez nála nagyon nagy dolog, és az is, hogy a mamának egyedül elkezdte a dalt, kérés nélkül! Sőt, utána azt is mondta neki, hogy boldog szülinapot!
Ma pedig a fodrásznál elmesélte (míg mi anyával kint voltunk!), hogy tegnap a mamánál voltunk, a szülinapján, és anya palacsintatortát sütött neki! És a hajvágás után még puszit is adott az Erzsinek! Anya tisztára odavan tőle, hogy milyen nagylánya lett! Később még a Szilvihez is bementünk, épp akkor jött haza a suliból, mikor mi a fodrászat előtt parkoltunk, és beugrott hozzánk - mi meg utána hozzá. Még elől maradt egy-egy játékos doboz a nagy nyári elpakolás után, és azokat fedezzük fel - vagy a halakat, mint ma is, míg anya bement a konyhára, a Misihez.
Délután a Laráékkal játsziztunk, Dunaújvárosban (nagyon jól éreztük magunkat, sajna nincs fotó, csak a Lara kistesójáról lett egy UH), aztán begyűjtöttünk a Csengének egy benti cipőt itthonra is (anya úgy emlékezett, még van neki jó, de nem), nekem pedig kegyesen átadta a macis fogkeféjét, miután anya és apa segítségével választott magának egy újat (eredetileg nekem, dehát...), Micimackósat, amin Malacka van. Pár napja a DM-ben anya pont egy ilyet mutogatott neki a macis helyett, de akkor látni sem akarta, csak a macis kellett.
Egyébként egészen jól vagyunk, ma már nem ettünk gyógyszert (apropó, én is nagyon szeretem, mindig gyorsan el kell tenni a Calcimuscot, mert meginnám az egészet - a Csenge is így volt). És anya a játszi előtt még kiszívta az orrom, hogy apának ne kelljen - hát még sosem volt ilyen: vérzett! Pedig érezte, hogy nem kellene már, és én is szóltam! Szerencsére csak egy nagyon kicsit, de még most is furdalja a lelkiismeret, amiért ennyire biztosra akart menni... Szép idő kerekedett, de a játszira délután a Csenge már a tavalyi télikabátban jött (úgy tűnik jó lesz még egy darabig), én pedig kölcsönkaptam egy kék kockás overállnacit a Laráéktól - mert ettől a kortól már nagyrészt csak lányos, rózsaszín, fodros, virágos ruhácskák rejlenek a zsákok mélyén. Akad azért pár uni darab is, de bizony itt már nagyon elválik az öltözködésünk. Hajrá egy kék / barna, autós overállért!
Utolsó kommentek