Hmm, úgy tűnik a csúnya beszédből is kell első...

A Csenge alapvetően nem beszél csúnyán - de mióta az oviba jár, gyakran kell rászólni a kakis, és hülyés előtagok miatt (tárgyakra, állatokra illeszti, szokásos ovis "hősködés"). Mást szerencsére nem mond, vélhetően nem azért, mert nem hall, csak mert nem tudja hova tenni... A Csanuka még annyira sem tudja ezeket beilleszteni a mondandóiba, úgyhogy csak az incselkedést érezte ki, és kétségbesetten reklamált:- Nee! De(n)de, neeem! Neeem!

Ma viszont, amikor egy szokásos "tesóhúzás" (szépen eljátszanak, szeretik egymást, de néha ilyen is van) indult:- Ez nem a tiéd, nem adom oda! - mondta neki a Csenge az asztalnál valami fagyis napernyőkre. Erre a Csanu a jól ismert tiltakozás helyett a következővel reagált (először azt hittem nem hallok jól..):

- Az a Daádé! Ülye vagy De(n)de!