Minden hétfőn ott vagyunk, ha esik, ha fú, kivéve, amikor dátha honol valamelyikünkben. A gyerkőcök vidáman játszadoznak, mi pedig jókat beszélgetünk.

A mostani alkalom a Dorkáéknál zajlott - az 1. szülinapját ünnepeltük. Reggel elkészítettem a neki szánt fakanálbábot, egy cicát (apa még éjjel megfúrta a fakanalakat). A Csengének annyira tetszett, hogy alig akart öltözni, még az ovistorna ígérete sem volt olyan öszötnző, mint a készítés figyelése. Meg is beszéltük, hogy az övékét csak közösen fogjuk csinálni.

A kis Dorka - lévén harmadik gyerek, két rosszcsont fiú húgaként - egész jól viselte a hirtelen támadt sokadalmat. Teleettük magunkat finom sütikkel, és a végén a torta is felvágásra került (kislányfej volt, a Csengének úgy tetszett volna). Közben az adventi vásárra tervezett gyöngyfa (ilyesmi:  http://a-x.hu/page.php?156) kellékeit osztottuk szét, a Zita megmutatta, hogyan fűzzük (ő már tavaly is készített ilyet, még Harasztiban).

Jól el is szaladt az idő, de a szokásos meseolvasáshoz ragszkodván, a Csanuka később aludt el, apa érkezését (aratni volt, a kukoricát fejezték be) hallván, mindenáron ki akart menni hozzá.

Az oviba babakocsival mentünk a Csengéért - akkora lelkesedéssel, hogy csak csoda - látszott, hogy már rég voltunk, alig akart eljönni, pedig reggel is elkísértük a Csengét, ő ragszkodott a Csanukához.

Ismét begyűjtöttünk egy adag dícsértet a cipőkötésért. És ismét jó fél órát töltöttünk ott, indulás előtt. Öltözködés közben nézelődik, a Csanuval szaladgál (olyan édes volt, másik csoportban aludtak, és minduntalan a régi helyén kereste a Csengét, nem akarta elhinni, hogy nem ott van), az udvaron pedig meg kell nézni, hogy mit tud már a mászókán, hintán, stb. A kis Csanád pedig a bebújós csúszda alagútjait rótta négykézláb, nagy örömmel.

Mivel itthon a leakasztott utánfutón lévő kukorica kiktrása volt a sláger, elindultunk a Laráékhoz, hogy kicsaljuk őket a Csanuval játszani a Templom térre, míg mi a Csengével a biciklizést gyakoroljuk. Sokszor elcsábul, és ő is biciklivel akar oviba menni (de csak két keréken), de nem sok idő van a gyakorlásra.

Mivel a Dorkáéknál voltak (a Hajni már el is készült egy fával), mi is utánuk mentünk, el is időztünk kicsit, Így a Csenge sem maradt le teljesen a tortáról. Természetesen senki nem akart hazajönni, a Csanád a fiúk szábájában nyomban meglelte a traktort, a Csenge babakocsizott a Larával... Végül bementünk egy búcsúhintázásra az ő udvarukba is - megint sötétedett, mire hazaérkeztünk.