Hogy milyen is lesz a világ, majd egyszer...

A tanulmányaink során gyakran került elő ez a kérdés - nem túl jó kilátásokkal...

Ezért is vonakodtam megnézni az Al Gore filmet. Nem csalódtam, a Kellemetlen igazság több, mint amit el tudok viselni...

Pedig nagyon szeretnénk sokat tenni a környezetért, a jövőért. Szeretnénk öko-házban élni, nem szennyezni, lecsatlakozni a közüzemi hálózatokról (hogy a mi energiánkkal ne a fosszilis-üzemű erőműveket serkentsük még nagyobb termelésre), szertnénk napkollektort a háztetőre, szeretnénk az ivóvizet csak arra használni, amire való, és a többi háztartási folyamatot szürke vízzel végezni, szeretnénk összegyűjteni az esővizet, és azt is hasznosítani.

Csakhogy erre nincsen pénzünk. Számunkra elérhetetlen összegbe kerülne a házat napkollektorral felszerelni, a nagyméretű esővízgyűjtők árát is jócskán megkérik, a háztartás átalakításáról nem is beszélve. Minden arra épül, hogy fogyasszunk. Minél többet, annál nagyobb hasznot hozunk - valakiknek, akik torz értékrenddel élik a világukat, ahol csak az extraprofit számít, akiknek a család, a gyerekeik (ha pazaroltak egyáltalán időt ilyesmire) jövője talán sosem volt érték - miért is törődnének olyan földhözragadt dolgokkal, mint a környezetvédelem...

 Marad az elnyomott félelem, és az igyekezet: minél kevesebb háztartási szemét, minél takarékosabb vízfelhasználás, minél takarékosabb energia felhasználás. Mert senki sem fog megállni - amikor megállnak majd, már rég késő lesz...

És igyekszünk másban is: mindent megadni a gyermekeinknek. Nem pénzzel megvehető dolgokat, hanem szeretetet, odafigyelést, dédelgetést, mesét,  közös játékot, önfeledt  együttlétet...

Gyermekként persze nem láttam ilyen tisztán. Csak a szemét problémája aggasztott, és okozott nyomasztó gondolatokat. Pedig nálunk nagyon kevés szemét képződött. Sosem tudtam szabadulni attól a gondolattól, hogy előbb utóbb mindenütt szemét lesz, és nem férünk majd el tőle. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy ennél sokkal közelibb problémát jelent a szennyezetett talajvíz (ezért isszák a nyugati "civilizációk" az ásványvizet! Növényvédőszerrel és műtrágyával terhelt vizük van, a látványos "fejlődésnek" köszönhetően), a lassan bomló, vagy le sem bomló (bizony ilyen is van!) növényvédőszerek, az, hogy a szennyezett talajon nem lehet élelmiszert előállítani. Ha tudtam volna, hogy a világon először Magyarországon tiltották be a DDT használatát, biztos megnyugodtam volna kissé - lám, jó helyen élünk. Fel sem fogtam volna, hogy mit jelent az, hogy a fejlődő országokban még ma is használják ezt a szert. És így visszatér hozzánk a távolról származó banánültetvényekről, hogy mást ne is említsek...

Hogy a DDT még ott is kimutatható, ahol soha nem is használták - mert a légáramlatok sok százezer km-re elsodorják...

 Azt viszont rég sejtettem, hogy nem élhet mindenki olyan jólétben, mint pl. mi, itt Magyarországon. Igen, jólétben, mert korlátozás nélkül használhatjuk az ivóvizet, az áramot, és szennyezhetünk az olcsó, silány minőségű távol keleti árukkal, amelyek csak a szeméthalmokat növelik...

Talán 10 éve azt olvastam, hogy ha mindenki úgy élne, mint egy átlag angol, 3 Föld kellene, hogy elbírjon bennünket...

Fiatalként nem értettem, miért nem fontos ez mindenkinek?! Ma már tudom, ők nagyobb urat szolgálnak. Tudom, hogy az energia lobbi és a vegyipar lobbija sokkal hatalmasabb, mint sem azt elképzelni lehetne, és, hogy sosem fogják segíteni, aki tenni akar valamit a környezetért. Mert az nekik súlyos pénzkiesést okoz. Tudom, hogy sosem állnak majd le a gyárak, az erőművek vég nélkül fogják ontani a szennyezőanyagokat - amíg csak lehet...

A szoptatás segítése, úgy tűnik nagyon-nagyon kicsiny porszem ekkora óriások árnyékában. De azt hiszem mégis belevágok majd. Talán én is segíthetek, hogy kevesebb cumit használjanak (a legjobb feltételezések szerint is minimum 400 év alatt bomlanak le...). Hogy kevesebb üzemanyagot égessenek, miközben a tápszert szállítják szerte a világban, hogy kevesebb szóróanyag készüljön róla - és minél többen megélhessék ezt a csodát, amit ellopnak tőlük. A csecsemőosztályokon, a szülészeteken, vagy később, a tudás hiányában..

Hiszen a tápszerkészítő cégeket legkevésbé a jó szándék vezérli. Felfoghatatlan extraprofit üti a markukat, miközben a gyerekeknek nagyobb esélyük lesz az allergiára, betegségekre - és ezáltal még több gyógyszerre lesz szükségük, amit szintén az ő közreműködésükkel (bizony, egy kézben egyesül a vegyipar jó néhány ága!) állítanak elő. Az anyukák lelki veszteségéről nem is beszélve - az senkit nem érdekel...

A textilpelenka örök lelkiismeretfurdalást okoz (egyszerre az is túl drága, de ha nem veszei meg valaki a teljes készletet, akkor nincs váltás pelusa, ami pedig igencsak elkél), de próbálunk természetes alapanyagú játékokat venni, a ruházatnál, bútoroknál is törekszünk a természetességre. Mégis rengeteg műanyag szemét (ma még használjuk, de később az lesz, mert nem bomlik le) vesz körül, még bennünket is...

 Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk környezetbarát módon termelni - a teljes gazdaság átállítása ökológiai gazdálkodásra számunkra túl sokba keülrne, de így is igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni. Sokat tanultunk érte - és jó helyen. Nemcsak tudást, szemléletmódot, világképet is kaptunk, onnan, a katedráról...

Az utolsó lökést az Ági pps-e adta ehhez a bejegyzéshez (ami nagyon szűkre sikeredett...). Mindig vívódtam, hogy írjak-e erről, hiszen a csöppek számára készül a napló, hogy egyszer majd ők olvashassák valamilyen formában, hogyan is cseperedtek velünk. Ők pedig úgyis tisztában lesznek ezzel, hiszen ebben élnek. De talán mégis van helye a naplójukban.

Azt mondják, a kicsi emberek is sokat tehetnek: ha mindig csak ott ég a villany, ahol éppen vagyunk, ha nem mennek feleslegesen a háztartási gépeink (Pl. TV!), csak amikor használjuk is őket (hány helyen megy a TV egész nap, háttérzajnak....), ha mindig kihúzzuk a telefon és egyéb töltőket a hálózatból, ha nem töltünk velük. Ha nem kérünk újabb nejlonzacskókat a boltban, hanem elvisszük a régit, ha mindig kikapcsoljuk a készenléti üzemmódot is (összesen sokat fogyaszt, és ez is a fosszilis erőműveket serkenti még nagyobb termelésre - és szennyezőanyag-kibocsátásra), ha nem kérünk szívószálat a gyorséttermekben, hiszen pohárból is tudunk inni, és még sorolhatnám.

Van néhány jó oldal, pl. www.vegyelvissza.hu

www.holnaputan.org

a Levegő Munkacsoport és a többi szervezet oldaláról nem is beszélve. Érdemes egy kis időt szánni rá - a gyerekeink jövőjéért...