Hóóóóóó! - Levente, Csanád, Csenge

Levente, Csanád, Csenge

"Az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom." .................................................................................. Öt kobaknyi családtörténet: Csanád /majd' 3,5 éves/, Csenge /6,5 éves/, a csöpp Levente /fél éves/, apa és anya /örökké fiatalok/ - a kicsikkel a középpontban... ............................................. Lilypie - Personal pictureLilypie First Birthday tickers ............................................ A traktor marad! Lilypie - Personal pictureLilypie Fourth Birthday tickers .......................................... Mehetne még lassabban is... ...........................Angyalka Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers ............................................... Lassabbaaaan!!! ............................................. Kukucs: Free Web Counters
Free Counter .............................................. Nemdohányzó honlap - www.dohányzás.hu
Nemdohányzó honlap
...............

Utolsó kommentek

  • lontayk: Gratulálunk!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Csengének szülinapja alkalmából nagyon s... (2011.03.03. 21:16) 7 hónapos
  • lontayk: Apucinak nagyon boldog névnapot kívánunk sok-sok szeretettel. Sajnos a másik blogról nem mennek ... (2011.02.26. 08:43) 7 hónapos
  • lontayk: Nagyon hiányzott már a naplótok. Örülünk a híreknek, a gyönyörű képeknek. Tényleg hihetetlen, hogy... (2010.10.07. 20:10) Változások
  • vadvirag5: Hűűűű de nagyon örülök Nektek! Legalább annyira, mint tegnap este Boldizsár a féléves meglepinek! ... (2010.09.30. 14:38) Változások
  • Bius,Karina és Judit: Nagyon örülök,hogy írtál,és köszönöm,hogy szóltál!:):) Tüneményes a kis Levi,tényleg nagyon elrepü... (2010.09.30. 09:55) Változások
  • Utolsó 20

Kedvenc album

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Hóóóóóó!

2009.12.19. 04:38 - Levente, Csanád, Csenge, Vali

A téli csoda.

Kedvenc szánkózós mondókánk:

Varjú károg, fúj a szél,/ esik a hó, itt a tél./ Jaj de nagyon hideg van,/ ropog a hó alattam./ Vígan siklik a kis szán,/ most örülünk igazán!

Szép az idő, fénylik a hó/ összetört a kicsi szánkó! - ez a Csengéé, az ilyen rövideket első hallás után mondja vissza.

Meg is dícsérték nagyon, hogy az oviban milyen szépen elmondta az óvó néni után a Száncsengőt! - no persze, nagyon okos, de hozzátartozik, hogy itthon is százszor hallotta, már a Csanu is nagyjából tudja:)

Keddtől szánkóval jártunk az oviba! Olyan jó volt, nagyon élvezték, esténként pedig a Templom téren szánkóztunk - a mi szánkónk tolható is, így könnyű dolgom van -, feltoltam őket a legmagasabb pontra, és jól meglendítettem.

A havazás reggelén - a Csenge a lelkemre kötötte, hogy semmi pénzért ne keljek fel előbb, mint ő, mert ő akarja elmondani, hogy esett a hó - csak annyit kellett mondani (7-kor, pedig extra későn feküdtünk), hogy nézzünk ki az ablakon, hogy esett-e? A Csengécske már rohant (azt mondtam, nem néztem ki, csak felhúztam a redőnyt), és boldogan kiabálta, mire a Csanu (akiről azt gondoltam, mélyen alszik) is szinte azonnal kipattant az ágyból! Olyan boldogság volt az arcocskájukon, hogy az leírhatatlan:) Persze már úgy, pizsamában ki kellett lépni a hóba! Ilyen gyorsan még talán sosem öltöztek fel!

És a kis Csanád lelkesen rohant be, és újságolta apának, hogy - Képzeld el (mindig így kezdi, olyan édes) apa, még a tattojod teteje is havas, meg a autó, meg a madáretető, meg a...

Egyetlen gondot az jelent csak, hogy a Csanu semmi pénzért nem hajlandó felvenni az overállnadrágot. Pedig rozmáros, és míg nem tudta, hogy neki szánjuk, tetszett. Az egész overáll pedig jegesmedvés, "jegesmedve barátom" a kedvenc Télapós versből. De akkor sem. Így marad a takaró, illetve tegnap szerencsésen sikerült ráadni plusz egy nadrágot. No és már benne van, hogy - Ha fázot, attój felveszem, jó? Ha nem fázot, attój nem. - szóval az overállnacit  visszük magunkkal szorgalmasan mindenhová.

Eddig még nem fázott...

Legalábbis a nadrágra nem, amúgy a kis keze tegnap nagyon lehűlt - az overállkesztyűre sem tudom rábeszélni, pedig az nagyon jó meleg, meg a Csengéé is olyan, meg... hiába. Egyébként is jellemző, hogy ha elfárad, vagy fázni kezd, akkor leveszi a kesztyűket (Levettem, jó? Met attój nem tudom bekapni a ujjamat.), a zsebembe teteti, és elém áll, hogy - Anya, fel! - mindet tökéletesen elmond, szépen, választékosan, de ez megmaradt így. És már kapja is be az ujjacskáját, másikat be a ruhámba, és teljes a boldogság. Ennek azért örülök, mert így legalább az egyik keze nem fázik...

Kedvenc fázós mondókája is van:

Aki fázik, vacogjon/ fújja körmét, topogjon!/ Nyakig érő csizmába,/ földig értő kucsmába,/ bújjon be a dunyhába,/ üljön rá a kályhára,/ mindjárt megmelegszik!

Olyan szépen fújja! Pedig ezeket sosem tanuljuk, ráragad.

A Csengécske mindig olyan vidám volt az oviban, örömmel mesélte, milyen jót játszottak a hóban - pénteken már mégsem akart menni. Innentől szünet, mert - Itthon olyan JÓ!

Persze az is közrejátszott, hogy az óvó néni csütörtökön odaadta neki a karácsonyra készített szépségeket - fekete alapon szórt hóembert és piros, karácsonyfás szalvétagyűrűt csináltak. És egy rénszarvas fejet is hozott fából, papír aganccsal, ami borzasztóan sérti a Csanuka igazságérzetét - meg van győződve róla, hogy amit a Csenge az oviból hoz, azt ő csinálta, és büszkén mondogatja, hogy ezt is a Csenge készítette. Ő meg fel van háborodva, és nem győzi magyarázni, hogy az óvó néni...

Itthon aztán vígan eljátszanak, néha bemennek a spájzba csokit csenni... A Csanu új kedvence, a matricázás. Apa hozott nekik egy-egy ív apró Télapós, karácsonyos matricát, és azt ragasztgatja elmélyülten, hosszan a játékos komód oldalára, később pedig gyakran átcsoportosítja őket - nagyon élvezi! A Csenge még a szülinapjára kapott a Noémitől egy Öltöztesd fel a babáidat! újságot, farsangi maskarákkal, na ez a másik kedvenc! Hihetetlenül sokáig tudja pakolgatni a matricákat, nagy élvezettel öltözteti a babákat a lapokon.

És persze a mindennapos Banya-kalap:) A vasorrú banyától való félelem (amikor a szomszédban volt kitéve a bábu, mindig féltette a Csengét, hogy ne menjen közel, mert megeszi - ő persze mindig odament, megfogdozta, mert már tudja, nem igazi. De azért még egy-egy csavaros mondattal őt is be lehet ugratni:) utána kétkedik egy kicsit, és bizonygatja, hogy nincs is, de azért megerősítést is kér még hozzá).

Szóval apa vett a Csanunak - szigorúan közös használatra - egy Banya-kalapot. rettenetesen szeretik, napi szinten játszanak vele ijesztgetőset (ezért is volt jó a Télapó Bogyó és Babócás könyve, amiben éppen boszis ijesztgetés van), és a Csanukán tényleg látszik, hogy mikor felveszed, átalakulsz. Bármelyikünk veszi fel, sikongatva menekül. Aztán megszerzi, és ő lesz a Rút Banya, bőszen vájog (ez a Csengétől átragadt szakszó erre a hangadásra), és vidám nevetéssel kerget bennünket. Olyan lendülettel, hogy erről képtelenség jó fotót csinálni. Apával pedig még dobálni is szokták, ő az ágyon áll, apa pedig felé dobja, és nagyon tetszik neki, ahogy pörög a levegőben, aztán gyakran a fejére is száll.

Ez a móka is belépett az esti apázásokba - olyan vidáman játszanak lefekvés előtt! A banyázáson felül még menő az is, ha apa lefekszik az ágyra, a gyerkőcök pedig rámásznak, és nevetve leugrálnak a hátáról. Nyúzzák, ahol érik:) Elég rávenni őket a lecsendesedésre, ilyenkor aztán apa mellé bújnak, és hallgatják ahogy mesél - mostanában azt kérik, mesélje el, mi hogyan születik. A kisnyúltól a banyáig bármit. A Csanuka pedig, most a hideg reggeleken kifejezetten nagyon szeret mellébújni az ágyba (elbújunk a farkastól!), gyakran még az oviba való eljövetelről is lemond emiatt.

Amikor sötétben jövünk haza - mint legutóbb az adventi vásárról (erről majd bővebben is írok) - félelmetes hangon meg is jegyzi: - Ilyen sötétben szokott lenni fajtas! (farkas).  farkasos mondókákat is imádja, nevetve borzong rajtuk, és újra kéri - vagy éppen tiltakozik, hogy ne, de amikor mondom, nagyon nevet, és kérdi is - Milyen fajtas? - Szürke farkas. vagy gonosz farkas, nem mindegy, mi a helyes válasz, attól függ melyik meséről, mondókáról van szó. Imádja a mondókákat, nem is lehetne számba venni, mennyit tud! Egy kedvenc:

Jő a tél hidege,/ fázik a cinege / Varjú károg a fatetőn,/ farkas ordít künn a mezőn.

És a kedvenc képem a Csengécskéről, amikor anyának öltözött:

Egyre jobban másol, érdeklődik a gyerekkoromról, sokat meséltet róla, sőt már ki is rakta gyöngyökből, hogy milyen kislány voltam.

És már azt is tudja, mi lesz: egyik nap Mónika óvó néni, utána olyan néni, akinél a kisbabák születnek, aztán a harmadik napon olyan néni, aki megvizsgálja őket (UH-os), aztán megint Mónika óvó néni…

És mindig elámít: a Télapótól kapott Poci verses könyvet szinte kívülről fújja! Sosem tanultuk, csak néha azt olvasom esténként. A versek elég hosszúak, és tegnap szánkózáskor is lekezdett mondogatni egyet, csak lestem…

És éppen ma van a mamáék aranylakodalma:)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csacse.blog.hu/api/trackback/id/tr791608279

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Danianya 2009.12.21. 14:53:46

Milyen hasonlóak a fiúk,Dani sem szereti az overáll kesztyűjét,és az overallra is nehezen lehetett rábeszélni.

Az öltöztetős baba az én időmben is nagy kedvenc volt,még saját magunk is rajzoltunk neki ruhákat;)

Ügyes vagy,hogy fogytál,rám könnyen jöttek a kilók,rohannak a hetek-vigyázzatok magatokra!

Puszi!!!

lontayk 2009.12.21. 20:40:27

Biztosan rengeteget dolgozol, és azért fogytál. Nagyon sok feladatot tervezel be egy napra. Vigyázz Magadra.
Az egyik mondókát ismertük, Julcsi nagyon örült.
Mamáéknak nagyon gratulálunk, én is szeretném megélni Miklóssal az aranylakodalmunkat. A felét már megértük.
Mindenkinek Áldott Ünnepeket kívánunk. Ezer puszi: Klári

Danianya 2009.12.23. 14:18:13

"Álmodik a fenyőfácska
odakinn az erdőn.
Ragyogó lesz a ruhája,
ha az ünnep eljön.
Csillag röppen a hegyre,
gyertya lángja lobban,
dallal várják és örömmel
boldog otthonokban.
Legszebb álma mégis az, hogy
mindenki szívébe,
költözzék be szent karácsony
ünnepén a béke. "

Boldog karácsonyt kívánunk Nektek!:)

vadvirag5 · http://bociboti.blogspot.com 2009.12.23. 22:19:10

Hűűű de jó Neked, hogy Te nem szoktál fázni! Én kissé óvatos lettem a mínuszokban, pedig a hóóó nálunk is hasonló csoda.

Tetszik a kalapod, és ahogy riogatod a farkast!

No és a Csenge! Micsoda nagylányos, már-már felnőttes fény van a szemében! Vagy csak a büszkeség? Olyan nagyot nőtt! Elszalad az idő!

A matricázás nálunk is nagy kedvenc, csak mindig elmarad, hogy írjunk róla. Drágák vagytok, ahogy mutatjátok a nagy kincset!

Köszönjük a feledésbe került mondókák felelevenítését, így már sokra emlékszik Anya!

Itt is áldott, meghitt, csillogó szemekben és boldog mosolyokban gazdag Karácsonyt kívánunk!

Szeretettel: Boti és Edit Jankóval
süti beállítások módosítása